Bevezetés<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
I. Az európai integráció története |
1. Felismerés: a jövő a közös Európáé |
1.1. Az egységes Európa gondolatának megszületése |
1.2. Az első európai integrációk |
1.3. Az integrációt befolyásoló szervezetek megalakulása |
1.4. A brüsszeli szerződés és a NATO megalakulása |
1.5. Utolsó mérföldkő: az Európa Tanács megalakulása |
2. Úton egy egységes Európa felé |
2.1. Az Európai Szén- és Acélközösség |
2.2. Egy kudarc története: az Európai Védelmi Közösség |
2.3. Két új integráció készülődik |
3. Az integráció útján - alapítás, bővítés |
3.1. Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom |
3.2. Különutas integráció - az EFTA |
3.3. Hatokból kilencek, majd tizenkettek |
4. Az integráció útján - mélyítés |
4.1. Az Egységes Európai Okmány |
4.2. Közösségekből Unió - Maastricht |
4.3. Az Amszterdami Szerződés |
5. Közös pénz - közös jövő |
5.1. Motiváció egy közös valutára |
5.2. A valutakígyó |
5.3. Az Európai Monetáris Rendszer |
5.4. Gazdasági és Monetáris Unió |
6. Európa újraegyesítése - a keleti bővítés |
6.1. Megváltozott politikai légkör |
6.2. Felgyorsult változás- Társulási Szerződések |
6.3. Koppenhágától Koppenhágáig |
II. Középpontban az Európai Unió |
1. Az EU intézményrendszere |
1.1. Az Európai Parlament |
1.2. Az Európai Tanács |
1.3. Az Európai Unió Tanácsa - Miniszterek Tanácsa |
1.4. Európai Bizottság |
1.5. Az Európai Közösségek Bírósága és az Elsőfokú Bíróság |
1.6. Az Európai Közösségek Számvevőszéke |
2. A három pilléres Unió |
2.1. Az első pillér: az európai közösségek |
2.2. Második pillér: a közös kül-, és biztonságpolitika |
2.3. Harmadik pillér: bel- és igazságügyek |
3. A négy szabadság "országa" |
3.1. Áruk szabad áramlása |
3.2. Személyek szabad mozgása |
3.3. Szolgáltatások szabad nyújtása |
3.4. Tőke szabad áramlása |
3.5. Konklúzió |
III. Hazánk az Unióban |
1. Előcsatlakozási alapok |
1.1. Áttekintés |
1.2. Phare |
1.3. ISPA |
1.4. SAPARD |
1.5. Az előcsatlakozási alapok pénzügyi mérlege |
2. Az Európai Unió közösségi programjai |
2.1. A közösségi programokról általában |
2.2. Az EU oktatási, képzési és közösségi programjai |
2.3. A közösségi programok jövője |
2.4. Egyéb lehetőségek |
3. Munkavállalás az Európai Unióban |
3.1. Alacsony mobilitás az Unióban |
3.2. A munkavállalók szabad mozgásának szükségessége |
3.3. Más tagállamban történő munkavállalás feltételei |
3.4. Hét szűk esztendő? |
3.5. Határon túli magyarok helyzete |
3.6. Más tagállamban szerzett szakképesítés |
3.7. Kísérő családtagok jogosultsága |
3.8. Kedvező kilátások Magyarország számára |
Magunkról
Központunk a hazai EU közvélemény-felkészítés legjelentősebb nem-intézményi szereplője. Tevékenységünket a legmagasabb szinteken is elismerik és támogatják. Az általunk végzett felkészítés kiemelt minőségi mércéje, hogy a több mint 10.000 általunk kibocsátott oklevelek 80 %-át költségvetési intézmények vezetői és munkatársai részére állítottuk ki.
Tanfolyamaink állami nyilvántartásban szerepelnek. Ez előzetesen és folyamatosan is minőségi szolgáltatásokat tesz kötelezővé. A tanfolyamok tárgyi megfelelősége mellé számos olyan elemet sorakoztattunk fel, mely felkészültségünket és hitelünket jelöli:
- E-learning rendszerünk példaértékű, mint ahogy azt a szakmai felkérések bizonyítják,
- A tanfolyamok módszertani megközelítése igazodik a legmagasabb szintű követelményekhez.
Nevezett jellemzők segítették hozzá tanfolyamainkat az általános ismertséghez és elismertséghez. Tanfolyamainkkal hallgatóink tehát a következőket nyerhetik:
1. Általános és/vagy szakmai felkészültség
2. Államilag nyilvántartott tanfolyam oklevele
3. Felmutatható és igazolt tudás munkavállalásnál, illetve jobb pozíció megszerzésénél
4. Felmutatható és igazolt tudás több felsőoktatási intézményben* (*kiegészítés: oklevelünk figyelembe vételét nem intézmények, hanem tanárok határozzák meg)
5. Költségek leírhatósága**
**A szakképzési hozzájárulás összege a cég éves bérköltségének 1,5%-a. Ez a kötelezettség a 2001. évi LI. törvény 4.§ (1) bekezdése értelmében többféleképpen teljesíthető:
- az állami adóhatóságnak történő befizetéssel,
- gyakorlati képzés megszervezésével,
- szakképző iskolának, illetve felsőoktatásnak nyújtott fejlesztési támogatással, továbbá saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel is.
A szakképzési hozzájárulás egyharmadát, - a bruttó bérköltség 0,5%-át - a hozzájárulásra kötelezett, saját munkavállalói képzésére fordíthatja, így csökkentheti a céget terhelő költségeket.
Az OM 32/2001. (IX. 14.) rendelete szerint ennek feltételei:
a képző intézménynek legyen az OKÉV által bejegyzett érvényes nyilvántartási száma.
További információ: http://www.eutanfolyam.hu
